.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Boldog születésnapot, Tóth II József!

A magyar labdarúgás legendás alakja, az Aranycsapat jobbszélsője Tóth II József 83. születésnapját ünnepelte. Csepelen bontakozott ki pályafutása, végig hű maradt egyesületéhez. 1953 és 1957 között 12 alkalommal jutott szóhoz a nemzeti tizenegyben és ez alatt 5 gólt ért el. Játszott a 7:1-re végződött Anglia elleni találkozón, ahol gólt is szerzett. Tagja volt az 1954. évi világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar gárdának. Két mérkőzésen lépett pályára, de sajnos a brazilok ellen megsérült.

Tóth József 1929. május 16-án a Vas megyei Merseváton született, ott gyerekeskedett, majd harmadik elemista korában került fel végleg Csepelre. Szülei a Weiss Manfréd Művekben dolgoztak, később ő is ott lett inas, majd egészen nyugdíjazásáig a közben Csepel Vas- és Fémművekre átkeresztelt gyárban dolgozott. 11 évesen igazolta le a csepeli focicsapat, melyet akkor még Weiss Manfréd FC-nek hívtak. Nevelőedzője a kölyökcsapatban Rökk Ede volt, a híres primadonna, Rökk Marika bátyja. Tóth József tagja volt a Csepel 1946-ban országos bajnoki címet nyert ifjúsági gárdájának, bekerült az ifi válogatottba is, ahol a félelmetes Budai, Kocsis, Tóth, Palotás, Czibor ötösfogat tagja volt. Mézes Sándor edző fedezte fel, akire még most is jó szívvel gondol vissza. 1948 nyarán – amikor a Csepel ismét bajnokságot nyert – került fel a felnőtt csapathoz és mutatkozott be az élvonalban is. Az igazi kiugrása1953 nyarán történt, amikor csapatunk Bukarestben győzött a VIT-en. Utána Machos Ferenc, Kárpáti Béla és Várhidi Pál társaságában meghívót kapott a válogatott keretbe. Szófiában volt először válogatott, amikor egy napon két A-válogatottunk is pályára lépett, ilyen is volt akkoriban. Tóth József abban az időben „osztályellenségnek” számított, mivel édesanyja egyik húga 1938-ban Angliába ment ki, majd a háború után másik két húga is külföldre távozott, az egyik Dél-Afrikába, a másik Ausztráliába. Nem kaphatott útlevelét, így lemaradt nagy bánatára nem csak a helsinki olimpiáról, de a londoni 6:3-ról is. Csak a lánya születése után mehetett nyugatra, akkor már nem féltek, hogy kint marad. 1954. május 23-án Sebes Gusztáv szövetségi kapitány az angolok ellenei budapesti „visszavágón” a kezdőcsapatba jelölte. A 7:1-es sikerből ő is kivette részét, az ötödik gól fűződik a nevéhez. Tagja volt a svájci világbajnokságon ezüstérmet szerzett válogatottnak. Így emlékezik vissza a tornára:
„Favoritnak számítottunk a világbajnokságon, mivel a világ legjobbjainak kikiáltott angolokat oda-vissza is legyőztük. Kezdésként a rendkívül szimpatikus koreaiaknak kilenc gólt rúgtunk, úgy hogy többet is lőhettünk volna, ha Guszti bácsi nem fogja vissza a csapatot a sérülések megelőzése miatt. A németek ellen már én is játszottam. A taktika ismét az volt, hogy le kell rohanni az ellenfelet. Ezúttal „csak” nyolcat rúgtunk a Bázelban szinte otthonjátszó ellenfélnek, de sajnos az Öcsi megsérült. Akkoriban még nem volt TV, a dél-amerikaiakat nem ismertük. A brazilokat a vb előtt láttuk egy edzőmérkőzésen, de nem tűntek félelmetesnek. Vezettünk ellenük már 2:0-ra, amikor a visszahúzódó Maurinho lerúgott. Végig bicegtem a mérkőzést, de azért egy embert lekötöttem, azóta sincs rendben a lábam. A brazilok a meccs után elvesztették a fejüket, verekedtek, de itt sem maradtunk alul. Később már csak nézőként szurkolhattam a fiúknak. A szépen játszó és világbajnok uruguayiak ellen egy emlékezetes mérkőzésen Kocsis Sanyi vezérletével győztünk. A döntőre elfogytak jobbszélsőink, Budai elfáradt, a Csikart nem nevezték, én sérült voltam. A Czibor Zoli lett a jobbszélső, nem ezen ment el a mérkőzés, korábban Csepelen két évig jobbszélsőt játszott mellettem. Hallottuk a vb után, hogy injekciózták a németeket vitaminokkal vagy ki tudja mivel. Fáradtak voltunk, az előző két mérkőzés sokat kivett a csapatból, de így is nyernünk kellett volna. A végén még az Öcsi szabályos gólját sem adta meg a játékvezető. Nem a legjobb csapat nyerte a világbajnokságot.”
1956-ban lemaradt második olimpiájáról is, pedig a Madách Színházban még esküt is tett. Nem utazhattak Melbourne-be, mert odafent valaki egy tollvonással kihúzta a labdarúgókat az előző évben Európa-bajnokságot nyert kosárlabdázókkal egyetemben. Ennyire féltek, hogy disszidálnak sportolóink. Az 1958-as vb selejtezőkön még számított szolgálataira Bukovi Márton kapitány, de a svédországi tornára már Baróti Lajossal utazott ki válogatottunk, aki viszont – ki tudja miért – nem nagyon kedvelte. Így a svédországi vb kudarcnak nem lehetett részese.

A Csepel 1958-59 évi bajnokcsapata

A Csepel színeiben, az 1958-59-es idényben érte el legnagyobb sikerét: az NB I bajnoka lett a Bakó Béla - Bulla József, Kóczián I Antal, Takács György - Ughy Tibor, Kleibán Antal - Tóth II József, Kisuczky Róbert, Gondos Tibor, Pál II Tibor, Németh Ferenc összetételű vasgyári csapat. A következő szezonban játszott a Bajnokcsapatok Európa-kupájában is. A gyakori sérülések miatt 1961-ben végleg szögre akasztotta futballcipőjét.
1948 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen 78 gólt lőtt. Az Aranycsapatban 1953 és 1957 között 12 mérkőzésen 5 gólt szerzett. Szerepelt a B-, az utánpótlás- és a Budapest-válogatottban is. Milyen játékos is volt Tóth József?
„A sokoldalú csepeli csatár klubcsapatában a támadósor minden helyén szerepelt. A válogatott együttesben csak a jobbszélen játszott – kitűnően. Technikás, jól cselező, gyors és kapura is veszélyes szélsőnek bizonyult. A kombinatív játékban ügyesen vett részt. Beadásai használhatók voltak. Bátorsága, küzdőszelleme ellen sem lehetett kifogást emelni.” (Idézet: Sportmúzeum)
1964 és 1967 között a Kaposvári Rákóczi, majd a következő három évben a Pápai Textiles edzője volt. A későbbi években már nem dolgozott edzőként, civil foglalkozásából 1989-ben vonult nyugdíjba. 2011. október 23-án Csepel Díszpolgárává választották.
1954 óta feleségével egy, a csepeli pályához közeli lakásban él. Ha hívják ünnepségekre, élménybeszámolókra a fájós lába miatt csak ritkán tud elmenni. De ha elmegy, akkor kiváló beszélgető partner. Gyakori vendégek a Tóth házaspárnál a két gyerek, a három unoka és egy éve már a két aranyos dédunoka is.
Amikor megkérdezem tőle, hogy „Nem gondolt még arra, ha játszik a londoni 6:3-as találkozón, most Ön is a Nemzet Sportolója lehetne?” csak ennyit válaszol:
Ez eszembe sem jutott, nem foglalkozom vele. Emiatt nincs hiányérzetem, inkább az elmaradt olimpiai és világbajnoki arany miatt fáj a szívem. Ráadásul néhány éve egy tévéstáb forgatott a lakásomon, valakinek megtetszett a vb ezüstérmem és elemelte.”

Egy ünnepségen dr. Mező Ferenc pölöskefői szülőházánál

Józsi bácsi ma már focit csak TV-n néz, nem tetszik neki, hogy a magyar csapatoknál sok a külföldi, nem nevelnek játékosokat, hanem inkább veszik őket. Szerinte a mai fiatalok sajnos el vannak kényeztetve, hiányzik belőlük a futball igaz szeretete.
„Mi mezítláb, gatyában és rongylabdával játszottunk, labdaszedőként örültünk, ha szaladhattunk a labdák után. Több alázat kellene a futball iránt.” – összegzi véleményét a csepeli legenda.
Kedves Józsi bácsi!
Isten éltesse még sokáig jó erőben és egészségben!

Gál László

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2020. szeptember 20., vasárnap, Friderika napja van. Holnap Máté és Mirella napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2020 Aranycsapat Alapítvány