.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Kilencven éve született Hidegkuti Nándor, a "Wembley hőse"

Kilencven évvel ezelőtt, 1922. március 3-án született Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat legendás középcsatára, aki az „Évszázad Mérkőzésén” három gólt szerzett a híres Wembley stadionban. Ő volt az „Öreg” a Sebes Gusztáv által összerakott világverő válogatottban. Nem véletlenül, hisz harminc évesen vert gyökeret a csapatban, ekkor találta meg a szövetségi kapitány a végleges helyét a hátravont középcsatár posztján. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett, háromszor ért el mesterhármast, hétszer duplázott. 2002 óta az MTK Hungária körúti stadionja Hidegkuti Nándor nevét viseli.

 Hidegkuti Nándor Óbudán született, polgári családban. Édesapja vitézi címet kapott első világháborús hős, díszpolgár volt, édesanyja gyárigazgató. Gyermekkorát a futball töltötte ki, a Margit-kórház melletti, Bécsi út feletti grundokon nőtt fel. Itt még a nyurga, vékony srácot legtöbbször a kapuba állították, de az Újlaki FC megalakuló kölyökcsapatában az intéző váratlanul a középcsatár poszton látott benne fantáziát. Hiába tiltakozott, hogy ő eddig kapus szokott lenni, az intéző nem tágított. "Te vagy a legmagasabb, menj csak előre, a center lesz az igazi posztod." A próféta szólt belőle. 16 évesen bekerült az UFC első csapatába, majd rá egy évre, 17 évesen a szomszédos NB II-es Gázművek csapatához hívták, alá írta első profi szerződését. A tehetséges fiú pár évvel később pedig már az Elektromos FC mezében játszott, két gyerekkori óbudai barátja, a középcsatár Börzsei János és a jobbszélső Rozsáli között.

Hidegkuti kapura lő a Wembleyben

A nagy kiugrásra azonban még várnia kellett. Bár 1943-ban már meghívták a válogatott kerethez, de az emlékezetes magyar-svéd találkozón még Zsengellér Gyulának szavazott bizalmat Vághy Kálmán kapitány. 1945-ben, néhány hónappal a háború után Hidegkuti néhány Elektromos társával a zuglói Herminamezei AC csapatához szerződött. Innen került először a magyar B-válogatottba, majd 1945. szeptember 30-án nem mindennapi körülmények között mutatkozott be a nagyválogatottban. „Kiballagtam az Üllői útra, ahol a románokkal mérkőztünk. Kíváncsi voltam a mieinkre. És mit ad Isten, azonnal az öltözőbe küldtek. Gallowich Tibi bácsi röviden közölte, hogy Szusza Feri sérült, én állok be a helyére. Az utcáról lettem válogatott. Két góllal tettem le a névjegyemet, amúgy hét kettő lett a javunkra." – mesélte egy interjúban.
Nem sok hiányzott ahhoz, hogy végleg az Üllői úton is maradjon, hisz Sárosi György hívta a zöld-fehérekhez: „Nándi, gyere hozzánk a Fradiba! - csalogatott a doktor, majd hazaérkezésünk után megbeszélte a vezetőjükkel, hogy a zöld-fehérekhez megyek. El is mentem az Üllői útra, de míg az igazolás aláírására várakoztam, valaki megjegyezte: "Minek hozzátok ide Hidegkutit? Van itt nála jobb csatár!" Érzékeny voltam, sarkon fordultam, s meg sem álltam az MTK-ig.”

Koccintás a nagy ellenféllel,
Billy Wrighttal

Mandik Béla közreműködésével szerződött az MTK-hoz, ahol Bukovi Márton kezei alatt vált igazán világhírű labdarúgóvá. Marci bácsira élete végéig szeretettel emlékezett.
A válogatottban 30 éves koráig csupán beugróként jutott szóhoz Kocsis Sándor, Puskás Ferenc, esetleg Czibor Zoltán szerepkörében. Az „Öreg” 1952-ben vívta ki biztos helyét a magyar csapatban. Még az olimpia előtt Varsóban játszott a nemzeti együttes, itt szerepelt először a hátravont középcsatár posztján.  Az 1952-es olimpián nagyszerű sorozatot produkált válogatottunk, a román-török-olasz-svéd mérkőzések, majd a jugoszlávok elleni döntő méltán kerültek be a magyar futball aranykönyvébe.
Hidegkuti Nándor az "Évszázad Mérkőzésén", a londoni 6:3-as találkozón három csodálatos gólt rúgott, ez volt pályafutásának a csúcspontja. Kimagasló teljesítményét mutatja, hogy lőtt még egy szabályos gólt is, amit a bíró les címén nem adott meg. „A játékos értekezleten Sebes Gusztáv azt mondta, hogy a mérkőzés elején meg kell lepni az angolokat. Ők arra számítanak,hogy hátravont középcsatár leszek. Bizonyára meglepetést kelt, ha a félvonal helyett ott tanyázok a 16-osuk előtt. A váratlan húzás zavart okozott az angol védelemben, így születhetett meg már az első percben a vezető gólunk, a legszebb, amelyet valaha is lőttem. Az angol-magyar után a legnagyobb dicséretet Stanley Matthews mondta rólam: "Mr. Hidegkuti főfeladata a csapat irányítása, a labdák összeszedése, továbbítása volt, s hogy mellette még 3 gólt is rúgott, bizonyítja, hogy ő a világ legjobb középcsatára."
A svájci világbajnokságot így értékelte: „Mi nem egy, hanem három világbajnoki döntőt játszottunk, először a brazilok, aztán a uruguayak ellen. Ha fordított lett volna a szereposztás, aligha a németek nyerik az aranyérmet.”
36 éves korában még kijutott második világbajnokságára, ott azonban csapatunk összehasonlíthatatlanul gyengébb volt, mint négy évvel korábban. Nem is kerültünk e legjobb nyolc közé sem. A Mexikó elleni 4:0-ás győztes mérkőzésen volt utoljára válogatott.
Alighogy szegre akasztotta a futballcipőt, szinte egyik napról a másikra Hidegkuti foglalta el Bukovi Márton helyét az MTK kispadján. Később az olasz Fiorentina szakvezetőjeként olasz bajnok és KEK-győztes, a Győri ETO vezetőedzőjeként pedig magyar bajnok lett. A zöld-fehérek az 1964-65-ös idényben irányításával a BEK elődöntőjéig jutottak. Hidegkuti Nándor sikerekben gazdag edzői pályafutásának legérdekesebb, legizgalmasabb fejezete az Egyiptomban töltött évek voltak. A National, a „kairói Ferencváros” irányítójaként öt bajnoki címet szerzett csapatával, s rendszeresen 90 ezer néző látogatta mérkőzéseiket. Érdekesség, hogy akkoriban a Port Said edzőjét Puskás Ferencnek hívták, akivel mindig derűsen emlékeztek a régmúlt nagy mérkőzéseire.

Egy szombathelyi élménybeszámolón
1998-ban

Pályafutásáról így nyilatkozott már nyugdíjasként:
„Szép volt a játékos pályafutásom. Amikor a válogatottban kimentünk a pályára, óriási élmény volt, hogy rengeteg külföldi jött el mérkőzéseinkre, mert szép játékot akartak látni. Szeretet vett körül bennünket mindenütt, s öröm volt hallgatni a mérkőzés előtt a magyar Himnuszt. Edzőként is nyugodt légkör volt körülöttem. Elmondhatom, úgy éltem és dolgoztam, ahogy én akartam. Boldog ember vagyok."
Ahogy pályafutása során, úgy visszavonulását követően is számos elismerésben részesült: 1988-ban az MTK Örökös Bajnoka, Örökös tag, 100 éves MTK jubileumi aranygyűrű, 1993: Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje, 1994: FIFA érdemrend, 1995: Magyar Olimpiai Bizottság érdemérem, 1997: Magyarország hírnevéért díj, 1998: Aranyemlékérem a Magyar Köztársaság Elnökétől, 2001:100 éves MLSZ emlékérem.
Hidegkuti Nándor 80 éves korában, 2002. február 14-én, szív- és keringési elégtelenség következtében hunyt el. Végső nyughelye az Óbudai temetőben van. Halála után a Hungária körúti stadiont róla nevezték el.

Gál László

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2018. november 14., szerda, Aliz napja van. Holnap Albert és Lipót napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2018 Aranycsapat Alapítvány