.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Elhunyt Albert Flórián, a Nemzet Sportolója

2011. október 31-én, életének 71. évében váratlanul elhunyt Albert Flórián, a Ferencváros legendás labdarúgója, a Nemzet Sportolója. A magyar labdarúgás egyetlen aranylabdása, akiről szeretett klubja stadionját is elnevezték, csütörtökön esett át koszorúérműtéten, amely sikeres volt. Vasárnap délután rosszul lett, az orvosok mindent megtettek életéért, de éjszaka infarktust kapott, és elhunyt.
A hazai és nemzetközi sportélet mély megrendüléssel értesült a tragikus hírről. Másfél hónapja még egykori csapattársaival, barátaival 70. születésnapját ünnepelte, jó erőben és egészségben, semmilyen betegségre utaló jel nem látszott rajta. A tőle szokott vidámsággal, jókedvűen fogadta a jókívánságokat, ezért is döbbenetes halálhíre. Varga Zoltán után a hatvanas évek legendás Szőke, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi Fradi-csatársorának másik zseniális alakja távozott el az élők sorából.

Az Aranycsapat Alapítvány elnöke, Kű Lajos évekig volt a „Császár” csapattársa a Ferencvárosban és a válogatottban is. Őt is megdöbbentette ez a hihetetlen hír. Csak felsőfokon tudja méltatni egykori játékostársát:
„Fantasztikus tehetség volt: ahogy látott a pályán, ahogy vezette a labdát, ahogy fejelt, mindkét irányban. Szabályos eszközökkel lehetetlen volt leszerelni, ahogy mondani szoktuk, folyton alatta volt a labda, csodálatosan fedezte, az ellenfél egyszerűen nem tudott hozzáférni. Én már nagyrészt a térdszalag-szakadását követően futballoztam vele egy csapatban, azok után, hogy Knud Engedahl, a dánok kapusa 1969. május 15-én a végzetes vb-selejtezőn szétrúgta a térdét, már nem volt a régi. De még romjaiban is hatalmas futballista volt. A térd már nem engedelmeskedett az agy parancsainak, de ahogy a labdához nyúlt, az élmény volt, a bőrgolyó szinte muzsikált."
Albert sikereit Kű Lajos mintha nyitott könyvből olvasná:
„Amikor Rancaguában az 1962-es világbajnokságon 2:1-re legyőztük az angolokat, ő rúgta a győztes gólt. Mindenkit kicselezett, Springett kapust is elfektette, és végül Bobby Moore mellett pöccintette be a hálóba a labdát. Vagy amikor két évvel korábban, ugyancsak az ő két góljával vertük Angliát. És az 1959-es belgrádi 4:2-es győzelmünket, amelyen mesterhármast szerzett, 18 évesen, őrület. Három gólpasszt adott Farkas Jancsinak az 1966-os, franciák elleni válogatott mérkőzésen, amelyet 4:2-re nyertünk meg. Flóri mindenhogyan világklasszis volt, akár befejező csatárként, akár előkészítőként.  1967-ben a brazilok meghívták Dél-Amerikába, hogy közelről lássák, ki az a csodalény, aki megverte őket az 1966-os világbajnokságon!”
De Albert Flórián emberként is csodálatos volt:
„Élmény volt vele játszani, de egy társaságban lenni is. Intelligens, sziporkázóan szellemes ember volt, nyelveket beszélt, ha akarta volna, a Fradi klubelnöke, de akár az MLSZ elnöke is lehetett volna, vagy éppen Beckenbauer kaliberű sportdiplomata. A humora utolérhetetlen volt, talán csak Puskás Öcsiéhez tudnám hasonlítani. Minden tekintetben ugyanaz a klasszis volt.”
Albert Flórián 1941. szeptember 15-én született Hercegszántón. Fiatalon, serdülő focistaként került a Ferencvárosba, vagy ahogy akkor hívták a Bp. Kinizsibe. 17 évesen – rögtön két góllal – mutatkozott be az NB I-ben. Csakhamar a zöld-fehérek karmesterévé vált, majd a magyar válogatott legmeghatározóbb futballistája lett. A Ferencváros az egyetlen klub, amelyben játszott, és amelyhez aktív pályafutását befejezve is hű maradt. Összesen 537 mérkőzést játszott az FTC-ben és 383 gólt szerzett, négyszer nyert magyar bajnokságot és egyszer kupát, amellett tagja volt a VVK-t 1965-ben elhódító együttesnek, a döntőben 1:0-ra legyőzve a Juventust.1959. június 18-án volt először válogatott, a nemzeti együttes mezét összesen 75 alkalommal húzhatta magára, ezeken a találkozókon összesen 31 gólt szerzett.
A nemzeti csapattal az 1962-es chilei, valamint az 1966-os angliai világbajnokságon is szerepelt. 1962-ben 5 góllal holtversenyben a torna gólkirálya lett. Összesen háromszor volt magyar gólkirály, 1966-ban és 1967-ben választották itthon az év labdarúgójának. Tagja volt az 1960-as olimpián bronzérmet szerzett magyar válogatottnak és az 1964-es madridi EB-n szintén harmadik helyezést elért nemzeti együttesnek. Pályafutásának legnagyobb elismeréseként 1967-ben – eddig egyetlen magyarként – elnyerte a France Football Aranylabdáját. Százszoros válogatott is lehetett volna, azonban 1969-ben ütközött a dánok kapusával, és súlyos térdsérülést szenvedett, amelyet követően már nem tudta visszanyerni korábbi formáját. Kétszeres világválogatott, 1968-ban Brazília, 1973-ben a Hamburg ellen szerepelt a világ legjobbjai között, 1972-ben pedig az Európa-válogatott színeiben lépett pályára. 
Az 1974-ben történt visszavonulása után is különböző beosztásokban (technikai vezető, ifi edző, utánpótlás szakág-vezető, szakosztályelnök, szakmai elnökhelyettes, tiszteletbeli elnök) a zöld-fehér klub alkalmazásában állt. Edzőként Líbiában tevékenykedett. (al-Ahli Bengazi 1978–1982, 1985)
A klub örökös bajnoka, 2001 óta az FTC tiszteletbeli elnöke. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje Polgári Tagozata kitüntetésben részesült, 2004-ben megkapta a Nemzet Sportolója címet. 2007-ben szülőfaluja, Hercegszántó első díszpolgára lett, 2010-ben Budapesten avatták a főváros díszpolgárává. 2007. december 21-től az ő nevét viseli a Ferencváros Üllői úti stadionja. 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, és Ferencváros díszpolgárává avatták a magyar labdarúgás területén végzett példa értékű sportolói és edzői tevékenysége, életpályája elismeréseként.

Szeptember 15-én este a Hotel Gellért szállodában barátai, tisztelői, sporttársai köszöntötték a 70 éves Albert Flóriánt. Jó hangulatban telt az ünnepség, a régi ferencvárosi és válogatottbeli játszótársak közül ott volt többek között Rákosi Gyula, Szűcs Lajos, Géczi István, Szőke István, Göröcs János, Mészöly Kálmán, Bálint László és alapítványunk elnöke Kű Lajos is. A fiatalabb generációt Nyilasi Tibor, Détári Lajos, Lipcsei Péter és az ünnepelt fia, ifjabb Albert Flórián képviselték. De más sportágak világnagyságai is köszöntötték az Üllői út Császárát, így az asztalitenisz világbajnok Jónyer István, vagy a tornász olimpiai bajnok, egykori klubtárs, Magyar Zoltán. A jelenlévők közül többen ott találkoztak utoljára Albert Flóriánnal, aki makkegészségesnek tűnt. Honnan sejthette volna valaki is, hogy milyen kegyetlen lesz a sors a magyar labdarúgás egyetlen aranylabdás futballistájával. Nagyon nehéz búcsúzni attól az ikontól, aki tegnap még valóság volt, aki oly sok dicsőséget szerzett nemzetünknek. Az Aranycsapat utáni időszak legnagyobb magyar labdarúgóját gyászoljuk.

Nyugodjon békében!

Gál László

Albert Flóriánról készített képgalériánk itt megtekinthető.

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2020. február 21., péntek, Eleonóra és Zelmira napja van. Holnap Gerzson napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2020 Aranycsapat Alapítvány