.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Lóránt Gyula hazai földben nyugszik. Kőszegen újratemették.

Harminc évvel halála után szülővárosában, Kőszegen mély részvét mellett újra eltemették Lóránt Gyulának, az Aranycsapat legendás középhátvédjének hamvait. Családtagok, köztük özvegye Zsófia asszony és Imre öccse, valamint rokonok, közismert személyek és a sportbarátok népes tábora vett részt azon az emléknapon, amelyet 2011. május 13-án a kőszegi és a Vas megyei önkormányzat szervezett az egyetlen kőszegi olimpiai bajnok sportoló hamvainak hazatérte alkalmából.


Tisztelői már reggel nyolc órától leróhatták kegyeletüket a temetőben felravatalozott urnánál, miközben a Jézus Szíve templomban gyászmisét tartottak lelki üdvéért. A gyászszertartás kezdetén Balogh József költő saját versével köszönt el Lóránt Gyulától, majd Huber László, Kőszeg város polgármestere búcsúztatta városa díszpolgárát. Kiemelte, hogy tehetséggel, szorgalommal, kitartással nagy eredményeket lehet elérni, jó példa erre Lóránt Gyula egész élete. Soha nem szabad feladni nekünk sem, ami a mai nehéz időkben különösen fontos. „Lóránt Gyula idegenben élve is kőszeginek tartotta magát, nem lett hűtlen sem hazájához, sem szülővárosához. Olyan korban élt, amikor nem volt elég a tehetség, nem volt elég embernek maradni, elvtársnak is kellett volna lenni. Ennek a 37-szeres válogatott világhírű sportoló nem tudott, nem akart megfelelni, ezért kellett elhagynia hazáját. Hamvait most családjának kérésére hozták haza, hogy Kőszeg temetőjében, a város posztumusz díszpolgárát megillető díszsírhelyen nyugodjék.” – fejezte be beszédét a polgármester.
Ezt követően Orbán Viktor miniszterelnök levelét olvasta fel Balogh Gábor miniszterelnöki sporttanácsadó, olimpiai ezüstérmes öttusázó. A kormányfő levelében úgy fogalmazott: Lóránt Gyula egy olyan ember volt, aki nemcsak csapattársait, de az egész országot energiával, életerővel látta el, ezért örök példa marad
Dunai Antal, olimpiai bajnok labdarúgó, a Magyar Labdarúgó Szövetség nevében szólt Lórántról, akit igazi egyéniségnek tartott, akit a Nemzet Sportolójának nevezett, mert ha ma élne, ő is biztosan két csapattársa mellett kiérdemelte volna ezt az elismerést.
Molnár Zoltán, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára a magyar sport aranykoráról, az ’50-es évekről beszélt, a Helsinkiben megszerzett 16 aranyérmünk a mai napig tiszteletet parancsol, amihez Lóránt Gyula is hozzátette tudását.
Az egykori Aranycsapat és az Aranycsapat Alapítvány képviseletében Várhidi Pál idézte fel sportbarátja emlékét, akinek megmozdulásait később igyekezett másolni, és akitől rengeteget tanult.
Győr Béla alezredes, a Honvéd Vezérkar Haderő-tervezési Csoportfőnökség osztályvezető-helyettese, a Magyar Olimpiai Akadémia tanácsának tagja dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter döntését olvasta fel. Az akadémia kérésére a HM rehabilitációs bizottsága kivizsgáltatta az egykori katonatiszt-olimpikon elleni eljárást, melynek során  „disszidálása” miatt  megfosztották századosi rendfokozatától. Újratemetése alkalmából a miniszter a döntést hatályon kívül helyezte, Lóránt Gyulát posztumusz őrnaggyá léptette elő.
A búcsúbeszédek után az újratemetési szertartást Harangozó Vilmos plébános celebrálta a katolikus egyház előírásai szerint, majd a városi temető díszsírhelyére kísérték Lóránt Gyula hamvait, ahol életpályájához méltó síremlék alatt helyezték örök nyugalomra.
A gyászszertartást követően az emlékezők a Tábornok-házba vonultak, ahol kiállítás nyílt Lóránt Gyula és az Aranycsapat relikviáiból, mely október végéig látogatható. Kovács Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke bejelentette, hogy itt fog megnyílni hamarosan a megyei sportmúzeum is. A kiállítás egy pályakezdő muzeológus, Mecséri Annamária munkáját dicséri.
A Lóránt Gyula Sporttelepen első ízben rendezték meg a nevét viselő labdarúgó utánpótlás kupát, majd délután megmérkőztek egymással öregfiúk mérkőzéseken a magyar válogatott, a Bp. Honvéd, a Haladás VSE és a Kőszegi SE örökifjú játékosai. Este a Lóránt-emléksziklánál koszorúzás és Jenkei Ede sporttörténész rövid megemlékezése zárta be az emléknapot.
Zsófia asszony meghatódott a férje iránti szeretet megnyilvánulásaitól: „Utólag is nagyon örülök, hogy a szívemben megérett ez az elhatározás, hogy Gyula hamvait hazahozassam szülővárosába. Nekem férjem, szerelmem volt ő, de a közelemben élő régi jó barátokkal, Hesz Miskával, Mexikó olimpiai bajnokával és Fritz Kellerrel, a Freiburg elnökével folytatott beszélgetéseim meggyőztek arról, hogy más szemmel kell néznem ezt a dolgot, hisz őt egy város, egy nemzet várja haza. A velük történt beszélgetések nagy lökést jelentettek végső döntésem meghozatalában. Lelki megnyugvást, békességet hozott számomra ez az áldásos nap, maradandó élményeket szereztem. Este hazamenve szinte állva aludtam, a lelkem állt, csak a testem feküdt. Külön ajándék volt számomra, hogy eljött Salamon Józsi is, aki ott volt a pályán, amikor Gyula elhunyt. Szegény hajnali négykor indult Miskolcról, de kitartott velünk végig egész nap. Örülök, hogy itt Kőszegen a férjem megkapta azt a végső tisztességet, ami a hazától kijárt neki. Visszatért oda, ahonnan elindult, szeretett szülővárosába. Most, hogy sírja itt van, kicsit kőszeginek érzem magam, legközelebb már én is „hazajövök.”
Az emléknap már végéhez közeledett, amikor Zsófia asszonyt Németországból vője hívta és közölte a rendkívüli örömhírt: Noémi lánya délután négy óra körül egy fiú gyermeknek adott életet, és mindketten jól vannak. Kell ennél nagyobb öröm! Ez a nap számára csodálatosabban nem is végződhetett volna. Egy páratlanul gazdag életpálya végre méltóságteljesen befejeződik és egyúttal egy új élet kezdődik. Az elmúlás magával hozza az újjászületést, az unoka viszi tovább a stafétabotot. A nagyapja jelképesen, büszkén átnyújtja azt, mondván zárjátok le a múltat, most már nézzetek előre! Ott fent egész biztosan a jellegzetes „lóris” mosollyal elégedetten nyugtázta, hogy ez a nap nem olyan volt, mint a többi. Látta, hogy milyen sokan tisztelik és szeretik, nem felejtették el klasszis megoldásait a pályán és zseniális edzői meglátásait a kispadon. “Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.” – írja Fekete István. Lóránt Gyulának nem kell aggódnia, ő köztünk él tovább, emléke kitörölhetetlen, életútja legyen példa a fiatalok számára, legyen példa a most született unoka számára is.

(Gál László írása a Sport Plusz Extra hetilap május 20-i számában jelent meg.)

Az újratemetésen és a kiállításon készült képek itt megtekinthetők.

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2018. október 18., csütörtök, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2018 Aranycsapat Alapítvány