.

Menü

Kocsis Sándor

Kocsis Sándor újratemetése
Kocsis Sándor újratemetése
A legenda hazatér
A legenda hazatér /portréfilm/

Partnereink

Prima Primissima Díj

Ferencvárosi Torna Club
Ferencvárosi Torna Club
FC Barcelona
FC Barcelona

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Kárpátia Sport Polgári Társulás

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.

Pécsi Sport Nonprofit Zrt.
Mi Együtt
Mi Együtt
Magyar Kanadai Kereskedelmi Kamara

Honlap
Eltemették a 80 éves korában elhunyt Mádl Ferencet

2011. június 7-én, Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben örök nyugalomra helyezték dr. Mádl Ferenc volt köztársasági elnökünket. Mádl Ferenc jogtudós, egyetemi tanár 2000 és 2005 között Magyarország államfője, az Antall-kormány idején tárca nélküli és közoktatási miniszter is volt. 
A volt államfő búcsúztatása a történelmi zászlók bevonulásával és a Himnusz elhangzásával, katonai tiszteletadás mellett kezdődött délután fél ötkor. Mádl Ferenc lezárt koporsóját a Nemzeti Sírkert fekete szalaggal bevont panteonjában, a volt államfő gyászszalagos portréja mellett ravatalozták fel.
 

Egykori köztársasági elnökünk temetésén felesége, Mádl Dalma, gyermekei és családjának más tagjai mellett magyar és külföldi politikusok is részt vettek. Mádl Ferenc búcsúztatásán jelen volt Schmitt Pál jelenlegi, Göncz Árpád és Sólyom László volt államfő, Orbán Viktor jelenlegi, valamint Boross Péter és Medgyessy Péter egykori kormányfő.
Dr. Schmitt Pál államfő erős jellemű emberként jellemezte elhunyt elődjét. A köztársasági elnök azt mondta, hogy Mádl Ferenc azok közé tartozott, akik a saját sorsukon túl egy nemzetnek adnak belső tartást, jövőt remélő szilárdságot. A néhai államfő ilyen erős jellemű ember volt, aki műveltségével, erkölcsi nagyságával, szolgálatkész életével állandóságot tudott teremteni maga körül: az értékek bizonyosságát - jelentette ki Schmitt Pál. Mádl Ferenccel kapcsolatban szinte senki sem felejti el megemlíteni mindenen átsugárzó derűjét, közvetlen emberségét. Nem csak a pulpitusról hirdette, naponta kipróbálta, hogy két ember között a legrövidebb út tényleg egy mosoly - tette hozzá. A köztársasági elnök búcsúbeszéde zárásaként az utódok nevében megköszönte a néhai államfő életművét, példamutatását, szellemi és erkölcsi hagyatékát.
Mádl Ferenc koporsóját a honvéd díszzászlóalj három sortüze után eresztették le a sírba, majd a szertartás végén gyászzene mellett helyezték el az emlékezés koszorúit. A volt köztársasági elnököt a katolikus egyház szertartása szerint búcsúztatták.
Mádl Ferenc életútja
Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, majd 1961 és 1963 között a strasbourgi egyetem nemzetközi összehasonlító jogi karán folytatott tanulmányokat. 1955-től bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatalának állam- és jogtudományi referenseként, később osztályvezetőjeként dolgozott. 1971-től az ELTE polgári jogi tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el. 1985 és 2000 között az ELTE nemzetközi magánjogi tanszékét vezette.
Az állam- és jogtudomány kandidátusa tudományos fokozatot 1964-ben, a tudomány doktora fokozatot 1974-ben szerezte meg. Az MTA 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta. Tudományos tevékenysége során elsősorban polgári joggal, nemzetközi magánjoggal és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogi problémáival, valamint Európa-joggal foglalkozott. Részt vett több tudományos folyóirat szerkesztésében, illetve számos szervezet munkájában, tagja volt több nemzetközi akadémiának, vendégprofesszorként számos külföldi egyetemen tanított.
Számos jelentős kitüntetése mellett 1999-ben Széchenyi-díjat kapott az európai jog, a nemzetközi magánjog és a nemzetközi kereskedelmi jog területén kifejtett nemzetközileg elismert tudományos munkásságáért, iskolateremtő egyetemi oktatói, valamint tudományszervezői tevékenységéért. 1999-ben a francia Becsületrend lovagi fokozatával, 2001-ben nagykeresztjével tüntették ki. Az ELTE tiszteletbeli doktora és számos egyetem díszdoktora, több könyv és tanulmány szerzője. 2011. május 25-én a Fővárosi Közgyűlés Budapest díszpolgára címet adományozott számára.
A politikai életben a rendszerváltás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az MTA felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, s külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1990. augusztus 1-jétől az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának elnökeként is dolgozott, majd 1992-től a kormány nevében felügyeletet gyakorolt az Állami Bankfelügyelet felett, betöltötte a bankfelügyeleti bizottság elnöki tisztét, felügyelte az MTA Központi Hivatalát, valamint az Országos Tudományos Kutatási Alapot is. 1990 augusztusától a kormány tudománypolitikai bizottságának elnöke, 1992–1993-ban a humánpolitikai kabinet elnöke volt. 1993–94-ben művelődés- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett, 1994 első felében a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöki posztját és a Nemzeti Kulturális Alap elnöki tisztét is betöltötte.
1995-ben az ellenzéki MDF–KDNP–Fidesz köztársaságielnök-jelöltje volt. 1996-ban egyik kezdeményezője lett a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének, 2000 júniusáig elnöki tisztségét is ellátta. 1999-től egy éven át tagja volt az Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének.
Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként a Magyar Köztársaság elnökévé választotta, tisztségébe 2000. augusztus 4-én iktatták be. Államfőként elnöke volt a Szent Korona Testületnek is. Ötéves hivatali ideje alatt több mint 70 külföldi látogatást tett, több mint 520 új törvényt, törvénymódosítást látott el kézjegyével. Hét esetben a parlament által már elfogadott törvényt véleményezésre továbbított az Alkotmánybírósághoz, illetve visszautalt további tárgyalásra az Országgyűlésnek, s négy törvény esetében kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
2011. május 29-én életének 81. évében váratlanul elhunyt.

Dr. Mádl Ferenc a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság első Üllői úti döntőin még regnáló elnökként vett részt. Később is szívesen jött díjátadónak, nagy szeretettel köszöntötte és lelkesítette a Kárpát-medencei fiatalokat.  Sugárzó optimizmusa átragadt embertársaira, nem csak meghallgatta beszélgetőpartnereit, hanem figyelt is mondandójukra. Személyisége, jelleme, bölcsessége és emberi kiállása igazi értéket képviselt. Hálásak lehetünk szerepvállalásáért, hogy már a kezdetekkor felismerte a Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság jelentőségét és a diákjátékok elkötelezett hívévé vált. Boldogan vállalta a fővédnöki teendőket.
Temetésén az Aranycsapat Alapítvány képviseletében Kű Lajos elnök, valamint dr. Fenyvesi Máté és Várhidi Pál az Aranycsapat tagjai vettek részt és búcsúztak el a nagytekintélyű politikustól, jogtudóstól, a szeretetre méltó EMBER-től.
Isten áldja, Elnök Úr! Nyugodjon békében!

G.L.

Mádl Ferenc képgalériája itt megtekinthető.

 

Facebook oldalunk

www.facebook.com/aranycsapat.alapitvany

Névnap

Ma 2018. október 18., csütörtök, Lukács napja van. Holnap Nándor napja lesz.

Szavazások

Ki volt az Aranycsapat utáni időszak legjobb magyar labdarúgója?
 

Könyv az Alapítványról

Kiemelt támogatóink

MLSZ
Magyar Labdarúgó Szövetség
Bethlen Gábor Alap
Bethlen Gábor Alap
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
MVM Magyar Villamos Művek Zrt.
 
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.
bottom

Copyright © 2011 - 2018 Aranycsapat Alapítvány